1053-Ny. jelű nyomtatványon vagy elektronikus úton - nyilatkozatot tesz az  egyszerűsített bevallás   kitöltéséhez,   különösen   az   adókedvezmény   érvényesítéséhez   szükséges,   az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokról, tényekről, körülményekről.

Az   adóhatóság az  adózó  nyilatkozata  és  a  havi  adó-  és  járulékbevallásra,   valamint  az

adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség  felső határát meghaladóan levont  nyugdíjjárulékot  -,  illetőleg  a  befizetendő  adót,  és  az  ezeket  tartalmazó  egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április

30.   napjáig  postai  vagy  elektronikus  úton  közli  az  adózóval.  Amennyiben   az  adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal, illetve az annak  alapjául szolgáló, az adóhatóság

nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a bevallás adatait javíthatja.  Az adózó az egyszerűsített bevallását - szükség esetén a javított adatokkal - május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére.

Az adózó a bevallásához zárt borítékban, ha elektronikus úton küldi meg, akkor elektronikus űrlapon csatolja a személyi jövedelemadó meghatározott részének  az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozatát.

Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát  meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június

20. napjáig értesíti az adózót.

Az adózónak az adót, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására május

20. napjáig, az adatok javítása esetén az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított

30 napon belül kell megfizetnie. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti  a   visszatartási  jog.  Ha  az  adózó  az  adóhatóság  honlapján  közzétett   program segítségével javítja a bevallását és a javított bevallást elektronikus  úton vagy aláírásával

ellátva papíron visszaküldi az adóhatóság részére, a fentiektől  eltérően az  adóhatóság a javítás eredményéről nem küld értesítést, és az adózó az adó  megfizetésére május 20-áig köteles.

Az egyszerűsített bevallás - amennyiben azt az adózó visszaküldte az adóhatóság részére - az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított,  és  az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül. Az adózó a munkáltatói adómegállapítás, továbbá az egyszerűsített bevallás helyett választhatja, hogy adókötelezettségét önállóan teljesíti. Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként benyújtott bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.

Ha az adózó nem választja sem az egyszerűsített bevallás adóhatóság általi kitöltését, sem a  munkáltatói  adómegállapítást  vagy  a  munkáltató  ez  utóbbit  nem  vállalja,  adóbevallási

kötelezettségét köteles önállóan teljesíteni.

C) A külföldi személyek egyes jövedelmeinek adózására, az adófizetés  esedékességére vonatkozó különös szabályok

A külföldi illetőségű magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől  származó,  belföldön  végzett  tevékenységből,  illetve  a  jövedelemszerzés  helye  szerint belföldről              származó   jövedelmére,                  így              különösen         a       kamatra,      előadói,             művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) A külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi illetőségű magánszemélyt  terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.  A  nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés  időpontjáig  a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró  személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja.

b) Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja.

c)  Ha  a  külföldi  illetőségű  magánszemélytől  levont  adó  mértéke  magasabb,  mint  a  nemzetközi egyezmény   alapján   alkalmazandó   adómérték,   akkor   a   külföldi   illetőségű   magánszemély   az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlájára utalja át.

d)  Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű  magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a  jövedelem  megszerzésétől számított 30 napon belül a külföldi illetőségű magánszemélyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az állami adóhatóságnál teljesít. A külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.

e) A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május

20.  napjáig  teljesíti  bevallási  kötelezettségét,  feltéve,  ha  a  kifizetőt  nem  terhelte  adólevonási kötelezettség,  vagy  a  külföldi  illetőségű  magánszemély   belföldön  adóköteles  jövedelmét  nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az  adóhatóság határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően  azzal a szándékkal  hagyja  el  az  ország  területét,  hogy  az  adóév  során  adóköteles  tevékenység  vagy

jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be  kell  jelenteni  ennek  tényét,  valamint  a  bejelentéshez  csatolni  kell  az  adó  megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az  iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen  kötelezettséget  attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen

teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.

f) A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel.

g) Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az  ingatlannal  rendelkező  társaság  tagja  az  adót  a  naptári  évet  követő  év  november  20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra  rendszeresített nyomtatványon bevallja. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja  adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal  rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az  állami adóhatóság  által  megállapított,  a  tagot  emiatt  később  terhelő  adóért  a  társaságot  korlátlan  és egyetemleges kötelezettség terheli.

2. A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója

A  közszférában munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottak, továbbá  az  országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, valamint a fő/polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes és a megyei közgyűlés alelnöke a 2010. január 1-jén vagy azt   követően  megszerzett  jövedelmeinek  az  egyes  gazdasági  és  pénzügyi   tárgyú  törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX.  törvény  – 2010. évi CXXIV. törvénnyel megállapított és a 2011. évi XLVI. törvénnyel módosított - 9. §-ában meghatározott adóalapja után a különadó mértéke 98 százalék. A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja  meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §-ának (2) bekezdése  szerinti bevallásban vallja  be,  és  ezen  bevallás  benyújtására  előírt  határidőig  fizeti  meg.  Amennyiben  a  kifizető  a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.

A társadalombiztosítási járulékalapnak nem minősülő különadó-alap után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.  A  társadalombiztosítási  járulékalapnak  minősülő  különadó-alap  után  a  kifizető  27  százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a különadó megfizetésével teljesíti.

A 2010. január 1. és 2010. december 31. között  megszerzett, különadó-köteles jövedelmek után a

közszférában  munkavégzésre  irányuló jogviszonyban  foglalkoztatott magánszemély a  2010. évről benyújtandó                     személyi   jövedelemadó   bevallásra   előírt   határidőig    a   különadó-kötelezettségét megállapítja, bevallja, és az adót megfizeti.

Az  országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, valamint az  alpolgármester a 2010. január 1. és 2010. december 31. között  megszerzett, különadó-köteles jövedelmek után 2011. július

31.   napjáig  a  különadó-kötelezettségét  megállapítja,  az  erre  a  célra   rendszeresített  külön

nyomtatványon bevallja és az adót megfizeti.

Az országgyűlési képviselőnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselőnek különadó- köteles bevételt juttató szervezet (kifizető) 2011. június  30.  napjáig magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve szerinti  bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett  különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból  levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.

3. Általános forgalmi adó

3.1.  Az  általános  forgalmi  adó  bevallási  és  befizetési  határidői  (a  tárgyévet  megelőző

második év adatai alapján)

Az Art. szerint az általános forgalmi adóról

•      a havi adómegállapításra kötelezett adózó a tágyhót követő hó 20-áig;

•      a negyedéves adómegállapításra kötelezett adózó a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig,

•      az éves adómegállapításra kötelezett adózó az adóévet követő év február 25-éig

nyújtja be adóbevallását és fizeti meg az adó nettó, elszámolandó összegét,  illetőleg ettől az

időponttól igényelheti vissza.

Az általános forgalmi adó havi, negyedéves vagy éves bevallási és elszámolási időszakát a tárgyévet megelőző  második  év  adatai határozzák  meg,  tehát  az  az  általános  forgalmi  adó  fizetésére kötelezett  adózó,  akinek/amelynek  a  2009.  évre  vonatkozóan  benyújtott  bevallásainak  (utólagos adómegállapításának)  és  önellenőrzéseinek  adatai  alapján  elszámolandó  adójának  éves  szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, havonta, míg annak az adózónak, akinek/amelynek a tárgyévet megelőző második év adatai alapján elszámolandó adójának éves szinten  összesített  – vagy annak időarányosan éves szintre  átszámított  –  összege,  előjelétől  függetlenül  nem  érte  el  a  250  ezer  forintot,  (és  nem rendelkezik  közösségi adószámmal)   évente kell bevallást tennie. Azok az általános  forgalmi adó fizetésére kötelezett adózók, akik/amelyek az előzőek alapján sem a havonkénti, sem az évenkénti bevallásra kötelezettek közé nem tartoznak, negyedévente kötelesek a bevallást benyújtani és az adót megfizetni.  Szintén   negyedévenkénti  elszámolási  kötelezettség  terheli  azt  az  egyébként  éves bevallásra kötelezett adózót, aki/amely rendelkezik közösségi adószámmal.

A csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak havonta kell bevallást tennie és elszámolnia   az   adójával. A   csoport   létrejöttekor   minden   tagnak,   (csatlakozás   esetén   a csatlakozónak)  az általános forgalmi  adójáról soron kívüli bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik,  melyet  az  engedélyező  határozat  jogerőre  emelkedését  követő  30  napon  belül  kell teljesíteni. A csoportazonosító szám törlése esetén a csoportnak az általános forgalmi adóról, soron kívüli  bevallási  és  elszámolási  kötelezettsége  keletkezik,  melyet   a   törlő  határozat  jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

A  közvetett  vámjogi  képviselő és  az  adómentes  termékimportot  megalapozó  közösségi termékértékesítést  végző személy   bevallási   kötelezettsége.    Havonként    kell    adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek,  továbbá szintén havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes  termékimportot megalapozó közösségi          termékértékesítésen    kívül   adóalanyiságot  keletkeztető                    termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást  belföldön  nem  végez  azzal,  hogy  nem  kell  adóbevallást  benyújtani  arról  a hónapról, melyben az adózó  az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett. A havi bevallást első  alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. §  (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

3.2.  Az  általános  forgalmi  adó  bevallási  és  befizetési  határidőinek  tárgyévben  történő változása

aa) Az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie az adózónak, ha a  tárgyévben az év elejétől összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a +/- 250 eFt-ot elérte, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév  első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves  bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtania, amelyben az értékhatárt  elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg,

ab) a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója  pozitív előjelű  és  az  1  millió  forintot  elérte.  Az  első  havi  bevallást  arról  a  hónapról  kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte,

ac) az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet az 1 millió Ft-ot elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni.

b) Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a  negyedévenként bevallásra kötelezett  adózó  a  havonkénti  elszámolás  és  bevallás  engedélyezését  kérheti.  Az  adóhatóság  a gyakoribb elszámolást különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen  felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmi adó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg.

A  3.2. pontban felsorolt valamennyi esetben a gyakoribb bevallási és elszámolási  kötelezettségre történő áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.

3.3. Bevallási és elszámolási gyakoriság szervezeti változás esetén

Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult vagy szétválás útján létrejött.  Az  összeolvadással  létrejövő  adózó  a  gyakoribb  bevallásra  kötelezett  jogelőd  bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.

3.4. Bevallási és elszámolási kötelezettség a különös adózói kör által  folytatott közösségi kereskedelem esetén

A  közösségi  adószámmal  rendelkező,  általános  forgalmiadó-alanynak  nem  minősülő,  adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi  adómentességet  választó   adóalany,  a  kizárólag mezőgazdasági  tevékenységet  folytató, különleges   jogállású   adóalany,  valamint  az  egyszerűsített  vállalkozói  adó  alanya  a   közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet (termékbeszerzés és értékesítés, valamint szolgáltatásnyújtás és –igénybevétel) havonta, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz  eleget. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az adófizetési  kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig  vallja be, és  az ügylethez  kapcsolódó általános  forgalmi  adófizetési kötelezettségének  a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget.

Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal közösségi kereskedelmet nem folytatott.

Az  előzőeken kívül, az új közlekedési eszköznek - a személygépkocsi, illetőleg a  regisztrációs adó köteles motorkerékpár kivételével - a Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén fizetendő általános forgalmi adót az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, az  általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy,  a kizárólag adólevonásra  nem  jogosító  tevékenységet folytató  adóalany,  az  alanyi  adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany vevő az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó

20. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.

3.5. Összesítő nyilatkozat

A  közösségi  adószámmal  rendelkező  havi  bevallásra  kötelezett  általános  forgalmiadó-alany  az adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon havonta, a tárgyhónapot követő hó

20. napjáig, a negyedéves bevallásra kötelezett negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkozik  a Közösség  területén  belül történő  termékértékesítésekről  és  szolgáltatásnyújtásokról,

valamint  a  Közösség  területéről  történő  termékbeszerzésekről  és  szolgáltatás-igénybevételekről, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett  vámjogi  képviselő az importáló helyett, de a saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésről. Az Összesítő nyilatkozatban az  adózó  nyilatkozik  a  Közösség  más  tagállamában  illetőséggel  bíró  adóalanytól  megvalósított termékbeszerzés, valamint a Közösség területén belül teljesített termékértékesítés általános forgalmi

adó nélkül számított ellenértékéről a vevő, illetve az eladó közösségi adószámáról.

Az Összesítő nyilatkozaton a Közösségen belüli termékbeszerzésen és  termékértékesítésen  kívül szerepeltetnie kell az adózónak a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany vagy adószámmal rendelkező általános forgalmi adó-alanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, az általános forgalmi adóról szóló törvény 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtást, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, valamint a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól igénybevett, olyan az áfatörvény

37. §-ának hatálya alá eső szolgáltatás igénybevételét, amely után beszerzőként,  igénybevevőként adófizetésre kötelezett. Az Összesítő nyilatkozatot az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjeszti elő az állami adóhatósághoz. Az Összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

A rá irányadó általános forgalmi adó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő  nyilatkozatról  havi gyakoriságú  összesítő nyilatkozatra kell  áttérnie,  ha  az általános  forgalmi  adóról  szóló   törvény   89.  §-ának  (1)  és  (4)  bekezdésében  meghatározott termékértékesítés,  valamint  a  91.  §-ának  (2) bekezdése  szerinti termékértékesítésnek  megfelelő termékértékesítés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül  számított összesített ellenértéke meghaladja a 100 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő  nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. A 100 000 euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.

Ha az előzőekben meghatározott áttérést követő négy naptári negyedévben az  adózó nem haladja meg az ott meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári  negyedévet követő adómegállapítási időszakra nem havi általános forgalmi adó bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.

A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő  jogi személy, a kizárólag adólevonásra  nem  jogosító  tevékenységet folytató  adóalany,  az  alanyi  adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az  összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig köteles  benyújtani. Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott.

3.6. Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott új  közlekedési eszközt értékesítő adózó adatszolgáltatása

Az  adózó az állami adóhatósághoz az értékesítés napját követő hó 15. napjáig  az  erre a célra rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat

a)  a  Közösség más  tagállamában illetőséggel bíró, közösségi adószámmal nem  rendelkező vevő

nevéről, címéről,

b)   az  új  közlekedési  eszköz  azonosító  adatairól  és  általános  forgalmi  adó   nélkül  számított ellenértékéről,

c) a számla kiállításának időpontjáról, illetve az első forgalomba helyezés időpontjáról, ha az megelőzi a számlakiállítás időpontját.

4. Társasági adó és osztalékadó

4.1. Társasági adó előlegének bevallása és határidői

a) A társasági adó alanya az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget vall be.

aa)  Az  adóelőleg  havonta,  egyenlő  részletekben  esedékes,  ha  az  előző  adóévi  fizetendő  adó meghaladja az 5 millió forintot;

ab) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.

ac) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál az adóév első

negyedévében

•      az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében

30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó

legfeljebb 5 millió forint,

•      az  adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második  negyedévében 6,6 százaléka,  harmadik  negyedévében  10  százaléka,  negyedik  negyedévében  13,4  százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.

b)  Az  adóévben  átalakuló  adózó  -  ideértve  az  átalakulással  létrejött  adózót,  az  átvevőt  és  a fennmaradót is - az átalakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást tesz. Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított  (az  átalakulás  formájától  függően  azzal  egyező,  összesített,  megosztott)  adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság jogutódnak is minősül. Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott   adóelőleggel  egyezően  a  tevékenységét  folytató  európai  részvénytársaság,   európai szövetkezet, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.

•      Az  adózónak, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint  havonta fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget minden hónap 20-áig,

•      abban az esetben, ha az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló  törvény szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget a negyedévet követő hó 20-áig

kell megfizetnie.

4.2. A társasági adóelőleg kiegészítésének kötelezettsége

Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előleg kiegészítésére kötelezett adózónak a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesítenie. Az adóelőleget a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december hó

20-áig ki kell egészítenie és az adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó  hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie. (Az előlegkiegészítési kötelezettség  nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az

100 millió Ft-ot.)

4.3. A társasági adó bevallása és megfizetése

a) Az adózónak a társasági adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tennie  és az adót,

- a megfizetett adóelőleg és előlegkiegészítés, valamint az adóévre megállapított  társasági  adó különbözetét -, az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelnie.

b)  A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 25-éig -  bevallást helyettesítő nyomtatványon  -  nyilatkozatot  tesz  az  alapítvány,  a  közalapítvány,  a  társadalmi  szervezet,  a köztestület, az egyház, a  lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú, kiemelkedően   közhasznú  szervezetként   besorolt   felsőoktatási  intézmény,   az   európai  területi együttműködési csoportosulás, feltéve, hogy az adóévben  vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.

c) Osztalékadó

2006.   január   1-jétől   megszűnt   a   külföldi   társaságoknak   fizetett   osztalék   osztalékadója.   A magánszemély                         tulajdonosoknak    fizetett    osztalékelőleg,    osztalék,    úgyszintén    a    társaságok vonatkozásában osztaléknak minősülő jogcímen kifizetett (juttatott) összegek  adatait  - tájékoztató adatként - a társasági adó bevallás tartalmazza.

5. A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózók társasági adó bevallási és befizetési határidőbeli eltérései

a) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési  kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

aa) A társasági adó előlegének bevallására és befizetésére a 4.1. pontnál leírtak irányadóak.

ab) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előlegkiegészítésre kötelezett adózó a társasági adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére  az  adóév utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki és erről bevallást tesz. Az előlegkiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előlegkiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.

ac) Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról  az  adóév utolsó napját  követő  150.  napig  teljesíti.  Az  adózó  a  társasági  adót,  -  a  megfizetett  adóelőleg  és előlegkiegészítés, valamint az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

b) A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóév utolsó napját követő 150. naptól igényelheti vissza.

c) Ha a kötelezettséget jogszabály havonként, negyedévenként rendeli teljesíteni, az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba  venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma  határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon  belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi  hónap  kezdő  napjaként  a  követő  naptári  hónap  utolsó  napját   kell  tekinteni.  Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell figyelembe venni.  Figyelem! Ez a szabály az általános forgalmi adóval kapcsolatos bevallási  kötelezettségekre nem vonatkozik, ott ugyanis az üzleti év továbbra is a naptári évvel egyezik meg!

6. Energiaellátók jövedelemadója

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény  szerinti adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított  árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. A fizetendő jövedelemadót az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

7. Járulékok

A  magán-nyugdíjpénztári  befizetésekhez  kapcsolódó  törvénymódosításokról  szóló  2010.  évi  CI. törvény    módosította              a                   Tbj.         rendelkezéseit.   A   magán-nyugdíjpénztári    tag    után    fizetendő nyugdíjjárulék mértéke (2010. október 1–jétől 2010. december 31-ig tartó bevallási időszakra 9,5 százalék), a 2011. január 1-től 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozóan 10 százalék, a tagdíj mértéke 0 százalékra módosul.

A nyugdíjjárulékot, a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan is, az adózóra egyébként irányadó bevallási határidőig kell bevallani és – a NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára (10032000-06056236) – az előírt  esedékességig kell megfizetni. A tagdíj-kiegészítést a változás nem érinti.

A)  Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,  munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)

a) A munkáltató az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) az elszámolt hónapot követő

hó 12. napjáig,

b) a kifizető az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig,

c) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig

vallja be és fizeti meg.

d) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §- ának   (1)-(3)   bekezdésében   meghatározott   járulékalap   után   fizetendő   járulékot   havonta   a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj.

31.  §-ának  (4)  bekezdésében  említett  egyéni  vállalkozó  az  evaalap  4  százaléka  után  fizetendő járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig  fizeti  meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.

B) Társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék

a) A munkáltató, a kifizető a járulékot havonta az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,

b) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg.

c) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §- ának   (1)-(3)   bekezdésében   meghatározott   járulékalap   után   fizetendő   járulékot   havonta   a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj.

31.  §-ának  (4)  bekezdésében  említett  egyéni  vállalkozó  az  evaalap  4  százaléka  után  fizetendő járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig  fizeti  meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.

C) Egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék

a) a társas vállalkozásnak a járulékokat az elszámolt hónapot követő hó 12-éig,

b) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékokat negyedévente, a negyedévet követő  hó  12.  napjáig  kell megfizetnie  és  évente  a  személyi  jövedelemadó  bevallásában  kell bevallania,

c) az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után megállapított nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be.

D) A Tbj. 39. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék

A   magánszemély  a  Tbj.  39.  §  (2)  bekezdése  alapján  –  határozattal  -  előírt   járulékfizetési kötelezettségét első ízben a bejelentést követő hó 12. napjáig, ezt  követően havonta, a tárgyhót követő hó 12. napjáig teljesíti.

E) Mezőgazdasági őstermelő járulékbevallása:

Az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, elektronikus úton a bevallást a mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell  benyújtania és a járulékokat megfizetnie.

8. Játékadó

Az adózó – a játékautomata után fizetendő játékadó kivételével – a játékadót a tárgyhót követő 20- áig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját követő hó 20-áig vallja be és fizeti meg. A játékautomata éves  adóját  az adózó az erre vonatkozó bevallással egyidejűleg fizeti meg. A  játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles  az  első  féléves  adóösszeget  a  gép  nyilvántartásba  vétele  iránti   kérelem  benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.

9. Rehabilitációs hozzájárulás

A   rehabilitációs  hozzájárulás  jogszabályban  előírt  módon  számított  I-III.   negyedévi  előlegét negyedévente a negyedévet követő hónap 20-áig kell bevallani és megfizetni. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell bevallani és megfizetni. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

10. Egészségügyi hozzájárulás

A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi  hozzájárulást  a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti  meg  és  az  Art.  31.  §  (2)   bekezdésében  meghatározottak  szerint  vallja  be  az  állami adóhatóságnak. Ha az Eho-tv. 3. §-ában meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be.

A  kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos  egészségügyi  hozzájárulást évente,  az  adóévet  követő  január  12-éig  kell   megfizetni.  Ha  a  kamatkedvezmény  évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A béren kívüli  juttatásnak nem minősülő  egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást  a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó  megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett  egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig  a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a  túlfizetésként mutatkozó különbözet  összegéről  rendelkezni.  Az  adóelőleg  megfizetésére  nem  kötelezett  magánszemély  a százalékos  egészségügyi  hozzájárulást  a  személyi  jövedelemadó  bevallásában  a  bevallásra  előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében  meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő   tevékenységet   folytató   egyéni   vállalkozó   a   személyi   jövedelemadóról   benyújtott bevallásában vallja be és a  tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Ha az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből  származó  bevételéről  is.  A  nyilatkozat  alapján  a  munkáltató  az  egészségügyi hozzájárulást  megállapítja,  és  az  adózás  rendjéről  szóló  törvénynek  a   jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával  megfizeti. Amennyiben a jövedelemadó- hátralék  és  az  egészségügyi  hozzájárulás  együttes  levonására  -  a  levonható  összeg  százalékos korlátozására tekintettel - nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni.

Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az  adóévre  benyújtott  bevallásában  visszaigényelheti.  Ha  az  adóévben  fizetendő  egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Ha a magánszemély az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint  egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy az Eho-tv. 11/A. § (3)  bekezdése szerinti visszaigénylési jogosultságát gyakorolja,  az  adóévről  köteles  bevallást  benyújtani.  Nem  kell  az  egészségügyi  hozzájárulást  a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.

11. Egyszerűsített vállalkozói adó Az adóalany az adóév első három negyedévére előleget fizet a negyedévet követő hó 12. napjáig, az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. Az adóalany  az  adóévre megállapított adót - az adóévben már megfizetett  adóelőlegek  beszámításával  -  a  bevallás  benyújtására  előírt  határidőig  megfizeti.  A bevallás  határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó –  azaz az egyszerűsített vállalkozói adó alany – közkereseti, betéti társaság esetében  az adóévet követő év február 25., a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az adóévet követő év május 31. Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén a bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtani. Ez az  időtartam a számviteli törvény hatálya alá tartozók esetében a megszűnést követő 150. nap.

12. Szakképzési hozzájárulás

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a  naptári évre (továbbiakban együtt: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő  üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét, és fizet előleget. Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem - a 2003. évi LXXXVI. törvény

4.   §-ban  meghatározott  -  gyakorlati  képzés  szervezésével  teljesíti,   kötelezettségét  az  állami adóhatóságnál  vezetett  számlára  fizeti.  A  hozzájárulásra  kötelezett  az  első  félévre  vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg összegét a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 25. napjáig kell bevallani és megfizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az

időponttól  lehet  visszaigényelni.  Az  egyszerűsített  vállalkozói  adó  hatálya  alá   tartozó  adózók negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizetik meg a  szakképzési hozzájárulást, és az egyes negyedévekre megállapított előleget az adóévre vonatkozó evabevallásban vallják be. Az adóév utolsó  negyedévére   megállapított  szakképzési  hozzájárulást  az  egyszerűsített  vállalkozói  adó

megfizetésére előírt határidőig kell befizetni.

A kettős könyvvitelt vezető adózó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett – az üzleti évről készült bevallásában figyelembe nem vett – változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be és fizeti meg.

(A szakképzési hozzájárulást a 2003. évi LXXXVI. törvény 4. §-ának (1), (7) és (8) bekezdései alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek - az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban – a hivatkozott törvény végrehajtási     rendeletében előírtak szerint              bejelentkezési,                      bevallási  és          elszámolási kötelezettsége van az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel  szemben. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben gyakorlati képzések szervezése alapján tett eleget, a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részét, a bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben  meghatározott Munkaerőpiaci Alap kincstárnál vezetett számlájára történő befizetéssel teljesíti, egyébként az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel számol el.)

13. Környezetterhelési díj

A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a  tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének  megfelelő összegben. Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget                     kell                                        megfizetni. A csatornamű szolgáltató a negyedévi díjelőleget a következő negyedév utolsó napjáig fizeti meg. A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről, továbbá az  önkormányzat a díjvisszaigényléséről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig  tesz bevallást. A kibocsátó negyedévenként a nettó díjelőleget megállapítja                                                                és                                                                bevallja. A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az előleg alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő                év első                  negyedévi     díjelőlegének               megfizetésekor              beszámítja  vagy            visszaigényli. Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében  fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg.

14. Innovációs járulék

A) Innovációs járulék előleg

Az adóévben a járulékfizetésre kötelezett háromhavonként (előlegfizetési időszak)  előleget  fizet, melyet a harmadik hónapot követő hó 20. napjáig kell teljesítenie.  A  járulékfizetésre kötelezett a járulékbevallással egyidejűleg - a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával  kezdődő  12  hónapos  időszakra  -  járulékelőleget  vall,  az  előlegfizetési  időszakokra  eső egyenlő részletek feltüntetésével.

A  járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének  évében az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves nettó összegének időarányos része.

Az   átalakulás  napjától  számított  30  napon  belül  a  jogutód  köteles  a  jogelőd   által  bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal  egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig  járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

B) Innovációs járulék

A  befizetett előleg és a járulék éves nettó összege közötti különbözetet az  adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig (amennyiben az üzleti év azonos a naptári évvel, akkor az adóévet követő május

31-éig)   kell  befizetni,  illetőleg  a  többletbefizetést  ettől  az  időponttól  lehet  visszaigényelni.  A

járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.

15. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

A  kifizetőt terhelő – megállapított és a magánszemélytől levont – egyszerűsített  közteherviselési hozzájárulást havonta, a tárgyhót követő hó 12. napjáig kell  bevallani és megfizetni. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, az adóévet  követő év május 20-áig, (benne az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás  szerint adózott bevételek utáni adókötelezettség részletezésével) kell bevallást benyújtania, egyebekben az adóévet  követő  február  25.  napja  tekintendő   irányadó  bevallási  határidőnek  a  vállalkozási tevékenységet (is) folytató magánszemélyek esetében.

Ha a magánszemély az Ekho-tv. hatálya alá tartozó tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi és az ekho választásáról az  őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik, akkor nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Ezen nyilatkozat esetén a magánszemély az általa megállapított ekhot  negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg, az e nyilatkozat  szerinti ekho alapját és fizetendő összegét - a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön - negyedéves   bontásban   a   negyedév   utolsó   hónapjának   kötelezettségeként   az   éves   személyi jövedelemadó bevallásában vallja  be. A kifizető ebben az esetben az adóévet követő január 31-ig a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatósághoz a magánszemély részére az adóévben juttatott ekhoalapot képező bevételről.

16. Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék:

A   magánszemélyt  terhelő  és  a  társas  vállalkozást  terhelő  előleg  és   különadó-kötelezettségre vonatkozó                      jogszabályi        rendelkezések    a    közteherviselés     rendszerének    átalakítását     célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 189. § b)-c) pontjai alapján 2010. január 1-től hatályon kívül                helyezésre        kerültek.         A   2009.    adóévre   vonatkozó   bevallási    és    befizetési kötelezettségeket a 2009. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell teljesíteni.

Hitelintézeti járadék

A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi előleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg. A  járadék várható összegének a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. A feltöltési kötelezettség nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió Ft-ot.

A fizetendő járadékot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben a társasági adóra előírt határidőben, azaz az adóévet követő május 31-ig, illetve naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az  adóév  utolsó  napját  követő  150.  napig  -  az  adóévben  a  hitelintézetekről  és  a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet esetében a kikerülést követő 90. napig

- kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Pénzügyi szervezetek különadója

A pénzügyi szervezet a különadót 2011. március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben - a 11P90 jelű bevalláson - bevallja,  valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti. A 2010-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a  naptári évtől eltérő üzleti év választása miatt a különadó-bevallás benyújtására csak 2010. szeptember 30-a után kötelezett pénzügyi szervezet a különadót 2011. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben bevallja, valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig - megfizeti. A megszűnő, vagy a különadó hatálya alól bármely más okból kikerülő pénzügyi  szervezet a különadóval összefüggő minden olyan adókötelezettségét, amelynek teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le, a megszűnését, illetőleg a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti.

Hitelintézetek különadója

A hitelintézet a különadót a társasági adóra vonatkozó bevallás benyújtásának határidejéig megállapítja,

- a társasági adó bevallására szolgáló külön bizonylatokon - bevallja és megfizeti.

17. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás  általános  szabályairól   szóló  2006.  évi  XCVIII.  törvény  (Gyftv.) alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek

a) A gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, abban az esetben pedig, ha belföldön forgalmazási  tevékenységet  nem  végez,  -  a  forgalmazóval  kötött  és  az  állami  adóhatóság  által

jóváhagyott megállapodás alapján - a forgalmazó, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtó, amennyiben az nem  azonos a tápszer forgalmazójával, úgy a forgalmazó (együtt: gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja), továbbá a gyógyszer- nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a tápszer nagykereskedelmet folytató  (együtt:  gyógyszer  nagykereskedelmi  engedéllyel  rendelkező)   gazdálkodó   szervezet  a tárgyhónapot követő harmadik naptári hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz bevallást nyújt be és egyidejűleg a kötelezettségét is megfizeti.

A  Gyftv. 12. § (3) bekezdése szerinti, ismertetési tevékenységet folytató személy  minden általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott  ismertető  személy tevékenysége után havonta  gyógyszerismertetés  esetén  négyszáztizenhatezer,  gyógyászati  segédeszköz  ismertetése esetén  nyolcvanháromezer  forint  összegű  befizetési  kötelezettség  terheli.  Ha  a  foglalkoztatásra irányuló jogviszony hóközben keletkezik vagy szűnik meg, a fizetési kötelezettséget a fenti összegnek a  jogviszony  napokban  meghatározott  fennállásának  a  hónap  naptári  napjaival  arányos  része figyelembevételével kell  teljesíteni. A bevallási és befizetési kötelezettséget a tárgyhónapot követő harmadik naptári hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

b)   A  közforgalmú  gyógyszertár  működtetésére  jogosult,  valamint  az  a   közvetlen  lakossági gyógyszerellátást  végző  intézeti  gyógyszertár  (együtt:  közforgalmú  gyógyszertár  működtetésére jogosult) a tárgynegyedévet követő  harmadik naptári hónap 20. napjáig bevallást nyújt be és teljesíti fizetési kötelezettségét.

c)  A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a Gyftv. 42. §-ában  meghatározott fizetési kötelezettségéről – a tárgyév december 20-ig teljesített előlegre is tekintettel – a tárgyévet követő év március 25. napjáig bevallást nyújt be és fizeti meg kötelezettségét.

A  gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a hivatkozott fizetési  kötelezettségéről a

tárgyév         december         20-ig előleget          vall         be          és          fizet         meg.

18. Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó munkáltató az általa  mezőgazdasági,  továbbá  turisztikai  idénymunka  és/vagy  alkalmi  munkavégzés  keretében foglalkoztatott munkavállalók után – a munkavégzés megkezdése előtt - bejelentésre, a tárgyhónapot követő  hónap  12-ig  bevallásra,   valamint  közteher  fizetésére  kötelezett.  A  közteher  mértéke mezőgazdasági,  illetve turisztikai idénymunka esetén, a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként  500  Ft,  alkalmi  munka  esetén  a  munkaviszony  minden   naptári  napjára munkavállalónként 1000 Ft, amelyeket szintén a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni. A közteher  megfizetésével  nem  terheli  a   munkáltatót  társadalombiztosítási  járulék,  szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót pedig  nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési,  egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési   kötelezettség.    A   munkavállaló           az                                                                  egyszerűsített   foglalkoztatásból származó jövedelemről nem kötelezett bevallás benyújtására,  kivéve, ha külföldi személy vagy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy az  egyszerűsített  foglalkoztatásból  származó  jövedelme  mellett  az  Szja-törvény  alkalmazásában adóterhet  nem  viselő  járandóságnak  minősülő  jövedelmén  kívül  más,  az  Szja-törvény  szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

19. Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás

A természetes személy foglalkoztató az általa háztartási munkavégzés keretében  foglalkoztatott háztartási alkalmazott tekintetében havonta, a munkavégzés  megkezdése előtt bejelentésre és a bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 Ft regisztrációs díj fizetésére köteles, amely a  bejelentés napját magába foglaló hónapot követő hónap 12. napjáig teljesítendő.  A díj összege független attól, hogy az adott hónapban hány napon történt foglalkoztatás.

20. Az egyes ágazatokat terhelő különadó

A      jogi     személy,    egyéb     szervezet,    egyéni     vállalkozó,    valamint     a     külföldi    illetőségű szervezet/magánszemély belföldön, fióktelep útján végzett bolti  kiskereskedelmi tevékenységével, a távközlési      tevékenységgel,          továbbá  az         energiaellátó  vállalkozási   tevékenységével           kapcsolatos adókötelezettségét  az   adóévet  követő  év  150.  napjáig  állapítja  meg  és  vallja  be  az  állami adóhatósághoz. Az adóalany az adóévre – az adóköteles tevékenységet az adóévben  kezdő, továbbá átalakulással  létrejött  adózó  kivételével  -  az  adóév  150.  napjáig,  az  adóköteles  tevékenységet  az adóévben kezdő, továbbá az átalakulással létrejött adózó a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül - adóelőleget köteles bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.

Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás-benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának

20. napjáig fizeti meg az adóköteles tevékenységet az adóévben kezdő, továbbá átalakulással létrejött

• Cégalapitás Bt, Kft

  2011-07-16 12:01:00

  
  12.900,- Ft + Áfa
  egy forinttal se
  vagy
  hozzon többet!
  + 15.000 Ft illeték összesen: 31.125,-
  ingyen >>>
  egyébköltség nincs!
  + 15.000 Ft illeték
  + 3.000 Ft közzététel
  összesen: 40.375,-
  Cégmódosítás
  17.900,- Ft + Áfa